Éhező férj

Ismét egy rövid recept, bár a lehűlésre való tekintettel egy picit konyhában melegedős. Még tavaly az ARC kiállításra mentünk és ilyet vittem szendvics gyanánt. Ő munkából jött és ott találkoztunk a Hősök terén, és mivel én lusta vagyok, ahelyett, hogy lementem volna kenyérért, körülnéztem a kredencben.

zöldfűszeres tészta, paradicsomszósz, darált marhahús, mozzarella, olívabogyó

Múlt héten grillpartira voltunk hivatalosak, így alkalmam nyílt felavatni gyönyörű, meggypiros kerti grillemet. Mert nekem az is van, szüleimtől kaptam, 3-4 éve születésnapomra. Eleinte az erkélyre terveztem a próbaüzem lefolytatását, ám leszavaztak otthon. Itt pedig a parkot néztem, mint egy árgús, latolgatva, hogy mennyi esélyem van viszonylag nyugodtan grillezni. A parti örömére 6 szelet karaj pácba került és mivel a bolti kolbászkákkal jóllaktunk Sukorót is megjárta oda-vissza és egy hétig didergett a mélyhűtőben, mire megsütöttem teflonserpiben.

Családi recept következik. Édesapám tanulta édesanyjától és körülbelül három és fél, négy éve ruházta rám. Mivel nem mondta, hogy családi titok, ezennel megosztom veletek.

Végignyálaztam a szakácskönyveimet, átböngésztem vagy 20 netes receptet, de azt, amit kerestem, nem találtam. Ez tehát saját recept.

Sok megoldás van a nyáron katlanná alakuló konyha kivédésére, néhány: ne menjünk be, klíma... Most az egyszer örülök, hogy nincs ablaka a kicsönnek, mert nyugati fekvésű lakás és hőgutát kapnék. Sok helyen elhangzik, de én sem hagyhatom ki, igyatok sok vizet. Tessék lédús gyümölcsöket enni és só is kell! Tudom, az is egészségtelen, viszont csak azért mert kevesebb sót viszel be, nem vesztesz kevesebbet 35°C árnyékban időjárási viszonyok nélkül.